2012: a platformok csatája

A 2012-es évben az okostelefonok mellett a tabletek piacán is egyre erősebbé vált a csata, nem csitult a nagy tech-tégek versenye, sőt újabb és újabb frontok jelennek meg.

Hardvergyártóvá vált a Google és a Microsoft is, online szolgáltatásokban terjeszkedett az Apple, egyre ütősebb tabletekkel jelentkezik az Amazon, a Facebook pedig megszilárdította pozícióját a közösségi  hálózatok között.

De mit is érdemes tudni a platformok háborújáról?

A The Wall Street Journal szerint a helyzet különösen két területen kritikus: a hardverek és az online keresések frontján. A Google és Amazon vállalatok a szoftverek és szolgáltatások területe után a hardverpiac szereplőiként is megjelentek, növelve befolyásukat.

 Az Amazon szolgáltatásainak csupán kis töredéke érhető el hazánkban, mégis oka van annak, hogy helyet kapott  a versenyben.

Az Amazon, néhány éve valódi tech-cégként viselkedik, kompetenciájában egyre inkább megjelenik a felhős rendszerek üzemeltetése és a tartalomszolgáltatás is, készülékgyártóként is egyre erősebb. Az e-book-olvasók mellett megjelentek a tabletek is, amik ma már a második generációba léptek. A tabletpiacon újítása az új üzleti modell lett. Az Amazon az Apple-től és az androidos gyártóktól eltérően nem a hardveren akar keresni, inkább eladja az eszközt önköltségi áron, majd a kapcsolódó szolgáltatásokon keres.

Az Apple cég iPhone látványos sikerét az Apple Maps látványos kudarca tudatosította a felhasználókban hogy az Apple is tud hibázni. A jövő azt mutatja, hogy az online szolgáltatások lesznek döntőek - ebben pedig jelenleg a Google toronymagasan vezet, így az Apple-nek teljesíteni, ha felhasználókat akar nyerni.

Sikere, hogy hardver tekintetében jó évet zárt,  hiszen 2012 végére a teljes portfólió megújult a számítógépektől az iPadig.

 A Google cég mára valósi nagyhatalommá nőtte ki magát a hirdetési piacon, ráadásul a keresőpiaci dominanciáját gond nélkül vitte át a PC-kről az okostelefonokra. Viszont, a Facebook ellenében indított Google+ nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, időközben pedig az említett közösségi hálón  is megjelentek a Google+ megkülönböztető funkciói, így nem sikerült váltásra csábítani a felhasználókat.

A Google számára mindenképp megkönnyebbülés lehet, hogy az Androiddal kapcsolatos szabadalmi perek mára lassan lezárultak, az Apple "pinch zoom" szabadalma pedig érvénytelen, és az androidos készülékek továbbra fennakadás nélkül megvásárolhatóak. Így a tavalyi krízis, melynek mélypontján a Google felvásárolta a Motorolát, mára jobbára véget ért.

Az év első felének izgatottan várt története a Facebook tőzsdei debütálása volt. azonban a túl hangos  hírverés kudarcot hozott. Szereplése a tőzsdétől függetlenül is csalódás, hiszen a cég egyelőre képtelen több ponton bekapcsolódni a küzdelmébe. A Facebook ugyanis hiába ismeri a felhasználót részletekbe bonyolódva (földrajzi hely, életkor stb.), és rendelkezik mellé a felhasználó ismerőseinek hasonló adataival, ezekből nem tudott a hirdetők számára is értékes felületeket gyártani. A Google ezzel szemben mindig pontosan tudja, hogy a felhasználót abban a pillanatban mi érdekli - hiszen ezt fogja majd begépelni a keresőmezőbe.

Összegzés

 

A versenyfutás egyik nagy nyertese az Amazon lehet, amely rendkívül jó üzletpolitikájával küzdötte fel magát versenyképes vállalattá.

A máik nyertes a Google lehetne az online szolgáltatások színterén.

Online zenehallgatási hullám

Magyarországon is egyre népszerűbb  a havi előfizetési díjért hallgatott online zenehallgatás. Használatát olyan online zenei szolgáltatások teszik lehetővé, mint a Spotify, Deezer, Google Music vagy a Pandora.

Az online zeneipar 2012-ben megelőzte hagyományos zenehordozókat, hiszen statisztikai adatok szerint a vásárlók többet költöttek online szolgáltatásokra, mint egyéb hagyományos hanghordozókra.

Last.fm és a Pandora

A 2000-es évek elején két nagyobb digitális szolgáltatás indult: a Last.fm, és a Pandora. A Pandora egy igen népszerű internetes rádió oldal, amiből sajnos a magyarokat kizárták. Magyarországon nem elérhető licencproblémák miatt, főleg az Egyesült Államokban terjedt el, ahol nagyon sikeres szolgáltatás lett. Európában a Last.fm terjedt el, és  jelentős felhasználói táborral bírt, amíg licencelési korlátozások miatt hazánkból is kivonult. A Last.fm internetes rádióállomás és zeneajánló rendszer egyik nagy újítása az alakíthatóság volt, hiszen egy kis idő ráfordításával zenei csatornákat lehetett készíteni, a lejátszott dalokat a rendszer elnaplózta, és az ebben szereplő előadókból,dalokból kikalkulálta a heti és összesített toplistákat, valamint az ajánlott zenéket  
 Az audioscrobbler nevű funkcióval a Last.fm képes volt nyilvántartást készíteni és összegyűjteni közvetlen a számítógépen hallgatott zenék, illetve az összes olyan eszközön, amire feltelepítették az alkalmazást.

  
Spotify vs Deezer

 A streaming piac egyre mozgalmasabb, hiszen a  felhasználók egyre inkább kezdik megkedvelni, ezt a zenefogyasztási formát, ami a piaci szereplők aktivitásában is megmutatkozik. Nem véletlen, hiszen hosszú távon jóval kevesebb szereplő tud majd jelen lenni a piacon

 A két cég gyökeresen más pályát fut be. Hiszen míg a Spotify  elsősorban az alkalmazás közösségivé tételén fáradozik ,addig a Deezer a piacszerzésre törekszik.

Deezer

Az itthon is megjelent, francia fejlesztők által készített Deezer szolgáltatást, többféle módon is lehet használhatunk. ingyenesen online rádióként, online zenegépként, de saját zenéket is fel lehet tölteni, így online is lehet tárolni a fájlokat, amiket aztán akárhol elérhetünk. Hátránya, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez havidíjat kell fizetniük a zenerajongóknak.

Magyarországon a Telenorral szerződött és december végéig díjmentesen lehetett használni a reklámbevételekből támogatott szolgáltatásukat, amivel havi két órát lehetett  zenét hallgatni, ám 2013 elejétől azonban már csomagokat kell vásárolni a szolgáltatás összes funkciójának igénybevételéhez.

Spotify

Az Európában népszerű svéd Spotify szolgáltatás itthon még nem elérhető. De ez hamarosan megváltozhat, hiszen a Deezer agresszív terjeszkedése s Spotify hazánkba való eljutását is jelentheti.

A Google leglátványosabb lépése az volt, hogy ingyenessé tette felhő alapú tárhelyét. A Google a Music szolgáltatással a felhasználók saját zenéiket tölthetik fel online tárhelyre, és ezeket lehet hallgatni bárhol, ahol van internet. A szolgáltatás hátránya és egyben előnye előnye, hogy csak saját zenéket lehet hallgatni, minden mást meg kell vásárolni, nincsenek előfizetési lehetőségek.

Hazai próbálkozás

 Magyarországon az egyik kezdeményezés, mely online zenehallgatás és rádióhallgatás szolgáltatással bír, a CloudDeck. Ez egy SoundCloudra épített zenefelfedező és -hallgató szolgáltatás, ahol rengeteg zene megtalálható. Hátránya, hogy ezeket megtalálni és rendszerezni nem könnyű.