2012. október 29., hétfő

A világ legokosabb távirányítója

Az elmúlt időszakban a térbeli élmények és okostévék népszerűsítése volt a fő irány a Samsunghoz hasonló nagy tévégyártóknál, de megfelelő távirányító hiányában az internethasználat inkább érdekes volt, mintsem a gyakorlatban is működő koncepció. 

Az alkalmazást kiadó Microsoft szerint az Xbox Smartglass a világ legokosabb távirányítója. A különböző kütyük közt sima átmenetet biztosító szoftver a Windows 8 operációs rendszer és a Surface nevű táblagép bemutatója napján, 2012. október 26-án vált elérhetővé. 

Egy Smartglasst futtató okostelefonnal vagy tablettel, illetve a központ szerepét itt is átvevő Xbox 360-as konzollal azonban ez is megváltozik, hiszen a szövegbevitel mellett a képernyőn látható tartalom görgetése, kezelése is egyszerűsödik. A Smartglass segítségével lehetségessé válik, hogy a tableten lejátszott filmet a tévé képernyőjén nézzük tovább, a tabletet pedig afféle távirányítóként, például képes jelenetválasztásra használjuk.




 A Smartglass a Windows 8 és Windows RT alapú rendszereken fut, de a cél, hogy az összes fontosabb platformra kiadják. A tény, hogy használata nem feltételezi a felhasználók Microsoft-márkahűségét, szokatlan előrelátásról tesz bizonyságot, hiszen az eddig eladott, több tízmilliónyi Xbox 360 tulajdonosi körében valószínűleg inkább az Androidot és iOS-t futtató mobileszközök jellemzők. 




Az új „Xbox SmartGlass” technológia alkalmazásával bármely okostelefon vagy táblagép második képernyőjén vezérelhető a játék, illetve az, hogy mit és mely eszközön akarunk nézni illetve hallgatni.

A mobilkészülékek érintőképernyőjét kihasználva valamint a Kinect mozgásérzékelős eszközhöz hasonlóan akár parancsszavakkal is lehetséges az interaktív vezérlés, de a másodlagos képernyő a tartalom ide-oda átvitelét is megengedi. Például, ha egy filmet nézünk mobilkészülékünkön, hazaérve folytathatjuk azt az Xbox 360-hoz kapcsolódó TV-n, miközben a mobil képernyőjén hasznos információkat olvashatunk az éppen nézett tartalomról. Mindez fordítva lehetséges, a TV-n nézett filmet tovább nézhetjük az otthonról magunkkal vitt táblagépen. A játékok kezelésében is új utat nyit a másodlagos képernyőn megjelenő intelligens extra funkciók használata, és a konzolról eddig hiányzó, de rövidesen elérhető „Internet Explorer for Xbox” teljes értékű internetes böngészést is nagyban megkönnyíti majd az „Xbox SmartGlass” technológiája, feleslegessé téve a billentyűzet használatát.



 A Microsoft még az idei E3 kiállításon jelentette be a SmartGlass nevezetű szolgáltatását, mely a táblagépek és a telefonokat hivatott összekötni az Xbox 360-nal és azokat mint másodlagos kijelző bevonja a mókába. Első körben nem túl meglepő módon csak a Windows Phone-ra jött ki az alkalmazás, aztán elérhetővé vált Androidon is.

Amennyiben Microsoft fiókunkkal bejelentkezünk, a telefonunk egy interaktív kiegészítővé válik. Játékokban akár a teljes kezelői felület kihelyezhető a mobilra, így például az életerő, a lőszer, vagy a térkép is azon jelenik meg, vagyis a tévén csak maga a játék lesz látható. Aki szokott az Xbox szoftverébe integrált Internet Explorerrel böngészni, annak maga a megváltás lehet a billentyűzet funkció, hisz a kontrollerrel való pásztázás a virtuális klaviatúrán felér bármilyen ősi kínzási módszerrel. Később további funkciók integrálását tervezi a vállalat. 


2012. október 7., vasárnap

Elhárult az akadály a Google e-könyvtári tervei elől



 Egyezséggel ért véget a Google és az amerikai kiadók egy csoportja által hét éve indított pereskedés,amely a keresőóriás világkönyvtárrá válásról szóló terveit érintette. 




A Google és az Amerikai Kiadók Szövetségének (AAP) október 4-i közlése szerint az amerikai kiadók választhatnak, hogy engedélyezik-e a hozzáférést könyveikhez és folyóirataikhoz a keresőóriás könyvtárprojektjének keretében, vagy eltávolíttatják azokat a virtuális gyűjteményből. 
A megállapodás ugyanakkor nem érinti a Google és az amerikai írószövetség (Authors Guild) között jelenleg is zajló jogi csatározást. 

Az írószövetség vezetője közleményében arról tájékoztat: "A Google továbbra is profitot termel a több millió szerzői jogvédelem alatt álló könyv felhasználásából, anélkül, hogy figyelembe venné az írók jogait..." 


 A Google eddig mintegy 15 millió könyvet digitalizált azon erőfeszítése részeként, amellyel szándéka szerint könnyebb hozzáférhetőséget akar biztosítani a világ tudásához. A könyvek szkennelésében világszerte működő olyan jelentős könyvtárak vannak segítségére,mint a New York-i Közkönyvtár vagy a Stanford Egyetem könyvtárai. 



Google Books (Google Könyvek) a Google egy olyan szolgáltatása, mellyel teljes könyvek szövegeiben lehet keresni. Ezeket a könyveket előzőleg lapolvasóval beolvassák, majd optikai szövegfelismerő program segítségével szöveggé alakítják a beolvasott állományt, majd az eredményt eltárolják a digitális adatbázisukban. 

A szolgáltatás régebben Google Print néven vált ismertté, a 2004-es Frankfurti Könyvvásáron ezen a néven mutatták be. A könyvek digitalizált oldalain kívül, a keresett témában érdemleges hirdetések, a kiadó és az adott könyvet értékesítő áruházak honlapjaira irányító linkek is megjelennek.
 A Google Könyvek adatbázisa folyamatosan bővül. 

A rendszeren keresztül közkincsnek számító vagy szerzői jogi védelem alatt nem álló könyveket PDF formátumban le lehet tölteni. 

Az USA területén kívül élő felhasználók esetében a Google-nek meg kell bizonyosodnia afelől, hogy a kérdéses mű a felhasználó országában sem élvez semmiféle szerzői jogi védelmet. 

A Google Könyvek találatainak bármelyikére kattintva megjelenik egy felület, melyen a felhasználó a könyv egyes oldalait tudja megtekinteni. 
A hozzáférést csökkentő beállítások a felhasználó adatforgalmától függően a Google megszabja a megtekinthető oldalak mennyiségét, megpróbálja megakadályozni az oldalak kinyomtatását, a szövegek kimásolását, hogy így tegyen eleget a szerzői jogi előírásoknak. 



A 2008 októberében született megállapodás értelmében a Google vállalta, hogy 125 millió dollár kárpótlást fizet a megkárosított személyeknek, bírálói azonban úgy vélték, hogy az egyezség tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatja a keresőóriást,ezért az illetékes szövetségi bíróság akkor elutasította a megállapodást. 





Az aktuális megegyezés ellenére még mindig maradtak lázadók, hiszen a Google csak a kiadókkal állapodott meg, azonban a szerzők azóta is bíróságra járnak, hogy visszaszerezzék vezetésüket saját műveik felett, ők dönthessenek azok sorsáról, valamint megszerezzék a szerzői jogból származó hasznukat, amelyért jogosan harcolnak. 

 A kezdeményezést azért üdvözölték, mivel azt a lehetőséget rejtette magában,ha folytatja harcát a Google mindenek felett és győzedelmeskedik a bíróságon, akár világkönyvtárrá is válhat,és eddig soha nem látott mértékű hozzáférést biztosít az emberiség tudásának legnagyobb internetes bázisához. Ennek ellenére a kezdeményezést a lehetséges szerzői jogi kétségek miatt többen támadták.